Témavezető: Dr. Berecz Tibor

Duplex korrózióálló acélokban a nagy ötvözőtartalom miatt nagyobb hőmérsékleteken (800-900 °C) a ferrit több különböző fázisra bomlik. Azért van jelentősége ezen átalakulások vizsgálatának, mert azok károsan befolyásolják a korrózióálló acélok mechanikai és korróziós tulajdonságait. A feladat ezen átalakulások ill. azok hatásainak vizsgálata különféle vizsgálati eljárásokkal (keménységmérés, mágneses vizsgálatok, SEM, EDXS).

SZABAD

Témavezető: Dr. Berecz Tibor

A különféle korrózióálló acélokban az ausztenit fázisa különböző mértékben stabilis termodinamikailag. Ezért képlékeny hidegalakítás hatására az ausztenit diffúzió nélkül, különböző kinetika szerint bomlik le alakítási martenzitre. A feladat ezen átalakulások vizsgálata különféle vizsgálati eljárásokkal (keménységmérés, mágneses vizsgálatok, SEM, EBSD) annak megállapítására, hogy adott acéltípusra a bomlás melyik változata jellemző.

SZABAD

Témavezető: Dr. Berecz Tibor

Duplex korrózióálló acélokban a nagy ötvözőtartalom miatt nagyobb (>300 °C) hőmérsékleteken számolni kell azzal, hogy a ferrit különböző fázisokra bomlik, amelyek károsan befolyásolják a korrózióálló acélok mechanikai és korróziós tulajdonságait. A feladat annak vizsgálata, hogy az előzetes képlékeny hidegalakítás hogyan befolyásolja ezen fázisátalakulásokat.

SZABAD

Témavezető: Dr. Katula Levente

A hozaganyag nélküli TIG-hegesztés számos fémes anyag (Al, Mg, Cu, gyengén ötvözött acélok, korrózióálló acélok) hegesztésére alkalmas. Különböző hegesztési feladatok elvégzésére változatos összetételű elektródákat alkalmaznak, amelyek valamilyen ritkaföldfém-oxiddal adalékoltak, ezzel elősegítve az elektronemissziót, javítva az ívgyújtást és az ívstabilitást.
TIG-hegesztés során a volfrámelektróda az ívgyújtások, és a folyamatos ívhegesztés hatására elhasználódik, kopik. A kopás amellett, hogy hatással van a hegesztett kötés minőségére, gazdasági kárt is jelent ipari alkalmazásokban.
A hozaganyag nélküli TIG-hegesztés számos fémes anyag (Al, Mg, Cu, gyengén ötvözött acélok, korrózióálló acélok) hegesztésére alkalmas. Különböző hegesztési feladatok elvégzésére változatos összetételű elektródákat alkalmaznak, amelyek valamilyen ritkaföldfém-oxiddal adalékoltak, ezzel elősegítve az elektronemissziót, javítva az ívgyújtást és az ívstabilitást.
TIG-hegesztés során a volfrámelektróda az ívgyújtások, és a folyamatos ívhegesztés hatására elhasználódik, kopik. A kopás amellett, hogy hatással van a hegesztett kötés minőségére, gazdasági kárt is jelent ipari alkalmazásokban.

SZABAD

Témavezető: Dr. Katula Levente

Öntöttvas teherviselő- és díszítőelemekkel a mindennapi életben sok helyen találkozunk: lépcsőházi korlát, kandeláber, vaskályha. Ezek javítása, restaurálása nehézkes és körülményes. Az öntöttvas a magas karbontartalma miatt nehezen hegeszthető, hegesztése a repedések vagy törések javításánál mégsem elkerülhető. Az öntöttvas hegesztésekor a varratban, illetve a hegesztés hőhatásövezetében, további repedések, rideg törések alakulhatnak ki.
Öntöttvas alkatrészek és szerkezeti elemek hegesztése az alapanyag nagy széntartalma és beedződési hajlama és az ebből következő repedésérzékenysége miatt kihívásokat támaszt a hegesztővel szemben. A dolgozatíró feladata próbahegesztések készítése 111-es eljárással, különböző alapanyagokra, eltérő hegesztőanyagokkal. Az elkészített próbahegesztések varratainak és hőhatásövezetének repedésérzékenységét kell vizsgálni. A vizsgálat során sztereomikroszkópi és metallográfiai felvételeket kell készíteni és azok kiértékelést elkészíteni.

SZABAD

Témavezető: Dr. Katula Levente

Egy fémes anyag szakítódiagramjának felvételéhez a szabvány (MSZ EN ISO 6892-1) egy alkalmasan kis terhelési sebességet ír elő, amely biztosítja a feszültségeknek megfelelő alakváltozások kialakulását. A dolgozatíró feladata acél és alumínium próbatestek szakítóvizsgálatának végzése növekvő terhelési sebességekkel. A különböző sebességekkel felvett szakítódiagramokat ki kell értékelni és meghatározni az összefüggést a terhelési sebesség és az anyagok mechanikai tulajdonságainak változása között.

SZABAD

Témavezető: Dr. Kovács Dorina

Az iparban gyakran előfordul, hogy nitridálásnak vetnek alá nemesíthető acélokat is. A fogaskerekek vagy fogaslécek geometriájából adódóan a fogak felületén és árkaiban másképpen nitridálódnak. A plazmanitridálás paraméterének változtatása után csiszolatokon keménységméréssel és rétegvastagság méréssel vizsgáljuk a kialakult réteg tulajdonságait.

FOGLALT

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél

Tanszékünk egyik fő kutatási területe a hegesztés. Az acélfejlesztők jelenleg közel 2000 MPa szakítószilárdságú acéllemezeket képesek gyártani, melyek fő felvevője az autóipar. Itt feldolgozásuk legtöbbször ellenállás ponthegesztés.
Az új acéltipusok miatt ponthegesztésük miatt relatív kevés információ áll rendelkezésre, ráadásul a meglévő modellek ponthegesztett kötések szilárdságának előrejelzésére az ultranagy szilárdságú kategóriában meglehetősen pontatlan. Eddig a nyírószilárdságuk becslésére fejlesztettünk összefüggéseket, amit a keresztirányú szaíktóerejének modellezése követ majd.
Ez a szakdolgozat is ilyen ultranagy szilárdságú vékonylemezek ellenállás-ponthegesztésére helyezi a fókuszt. Az irodalomkutatás mellett főleg labormunkára lesz szükség a jelentkező Hallgatótól, miközben a ponthegesztésen túl a metallográfiai technikákat és kísérlettervező szoftver használatát is elsajátíthatja majd.
Nagyszilárdságú lemezek hegesztése területén eddig ~ 10 hallgatókkal közös publikáció született tanszékünkön, ez a szakdolgozat is ebbe a kutatási sorba illeszkedik majd.

Sikeres TDK / Szakdolgozat / Diplomavédés esetén részvételi lehetőséget biztosítunk hegesztési konferencián!

SZABAD

Témavezető: Prof. Mészáros István

Napjainkban egyre szélesebb körben alkalmaznak duplex-korrózióálló acélokat (DSS). A DSS ötvözeteknek számos előnyös tulajdonságuk mellett több hátrányos, a felhasználást nehezítő tulajdonságuk is van. Ezek többsége fázisátalakulási folyamatokhoz kapcsolódik. A munka célja DSS ötvözetben hőkezelés hatására végbemenő fázisátalakulások vizsgálata.

SZABAD

Témavezető: Prof. Mészáros István

Az örvényáramos anyagvizsgálat (ET) napjainkban az egyik leggyakrabban alkalmazott roncsolásmentes vizsgálat. A szakdolgozatot készítő hallgató a munka során mélyebben megismeri az ET vizsgálat elméletét, eszközeit és gyakorlati alkalmazását, méréseket végez differenciális és abszolút szondával. Vizsgálja a mesterséges hibákat ill. valódi anyag folytonossági hiányokat tartalmazó mintákat és kiértékeli a mérési eredményeket. A munka során lehetőség van az Olympus Czech Group S.R.O. Magyarországi Kereskedelmi Képviselet által rendelkezésünkre bocsátott legkorszerűbb ET berendezések megismerésére.

SZABAD

Témavezető: Prof. Orbulov Imre Norbert

A szintaktikus fémhabok fémmátrixú kompozitok, amelyekben az erősítőfázist egy üreges töltőanyag halmazra cserélik. Ennek célja a sűrűség csökkentése és azon keresztül a fajlagos mechanikai tulajdonságok növelése. A szintaktikus fémhabok egyik jelentős jövőbeli alkalmazási területe a járműipar lehet. Az iparágban érvényben lévő szigorú újrahasznosítási előírások miatt fontos kérdés a szintaktikus fémhabok újrahasznosítása. A szakdolgozat célja kírésletet tenni a szintakitkus fémhabok újrahasznosítására: beleértve a töltőanyag eltávolítását a mátrixanyagból, a kinyert mátrixanyag és töltőanyag mikroszerkezeti és mechanikai vizsgálatát és a töltőanyag újrafelhasználását egy újragyártott szintaktikus fémhab töltőanyagaként.

SZABAD

Témavezető: Korsós Krisztián

A nitridálás a XXI. század egyik legmeghatározóbb felületkezelő eljárása. A technológia felosztását jellemzően a nitrogént biztosító közeg halmazállapota szerint teszik: ily módon megkülönböztetnek gáz-, sófürdős és plazmanitridálási technológiákat. Ugyanakkor az említett technológia változatok kivitelezési körülményeikből fakadóan eltérő tulajdonságú, vastagságú, összetételű felületi rétegek létrehozására alkalmasak.

A dolgozat célja az iparban jelenleg legelterjedtebb sófürdős nitridálást és az iparban jelen pillanatban is teret nyerő plazmanitridálás összehasonlítása egy tipikus applikáció, melegalakító szerszámacélok esetén.

A hallgató kutatása során megismerkedhet a felületkezelés alapjaival, mélyebb ismeretekre tehet szert a sófürdős és plazmanitridálási technológiák kapcsán. Alkalma nyílik önálló munkavégzésre és hasznos ipari kapcsolatok időelőtti kiépítésére.

FOGLALT

Témavezető: Korsós Krisztián

A gyorsacélok csoportja az egyik legkiemelkedőbb fontosságú acélcsoport az iparban. Tekintettel arra, hogy használatuk során nagy felületi kopásnak vannak kitéve, élettartamukat meghatározza felületi tulajdonságaik és szerkezetük. Élettartamuk azonban hatékonyan növelhető a megfelelően megtervezett hő- és felületkezeléssel vagy akár e kettő kombinálásával.

A dolgozat célja a mélyhűtéses hőkezelés gyorsacélokra gyakorolt hatásának mélyebb megértése, valamint a kezelés kombinálása a megfelelő termokémiai felületkezeléssel. A kutatás során változó paraméterek mellett eltérő, akár több féle felületkezelés is elvégzésre kerül különböző gyorsacél anyagminőségeken.

A hallgató kutatása során megismerkedhet a felületkezelés és a hőkezelés alapjaival, mélyebb ismeretekre tehet szert a termokémiai felületkezelések körében. Alkalma nyílik önálló munkavégzésre és hasznos ipari kapcsolatok időelőtti kiépítésére.

SZABAD

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél

Tanszékünkön működő Lendület kutatócsoport igen sikeres különböző fémhabok fejlesztésében. Korlátozott méretei miatt viszont ezeket a kompozitokat is szükséges összekapcsolni, szerencsére tanszékünk egyik fő kutatási területe a hegesztés. Így jelen kutatásban a már meglévő hegesztési / forrasztási technikák alkalmazhatóságának vizsgálata az egyik fő cél és természetesen a fémhabspecifikus eljárásváltozatok fejlesztése. A jelentkező a különböző forrasztási és hegesztési technikákon túl a különböző roncsolásos és metallográfiai anyagvizsgálati módszereket is elsajátíthatja. A területen tevékenykedő kutatócsoportok mind a fémhabok területén, mind a hegesztés területén rengeteg hallgatókkal közös publikációval rendelkeznek, ezért sikeres TDK / Szakdolgozat / Diplomavédés esetén garantáltan folyóiratcikk is születik majd a kutatásból és részvételi lehetőséget biztosítunk hegesztési, anyagtudományi konferencián nemzetközi szinten is.

SZABAD

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél

Tanszékünk egyik fő kutatási területe a hegesztés. Az acélfejlesztők jelenleg közel 2000 MPa szakítószilárdságú acéllemezeket képesek gyártani, melyek fő felvevője az autóipar. Ebben az iparágban a leggyakoribb kötéstechnológiájuk az ellenállás-ponthegesztés és MIG / MAG -hegesztés. Ezen acélok MIG / MAG -hegesztéséről relatív kevés információ áll rendelkezésre, mivel a hegesztőanyaggyártók még nem gyártanak kifejezetten ezen acélokhoz hozaganyagokat, de akár 1100 MPa folyáshatárút már igen.
Ez a szakdolgozat is ilyen ultranagy szilárdságú vékonylemezek MIG / MAG -hegesztésére helyezi a fókuszt, különböző ultranagy szilárdságú hegesztőanyagokkal. Az irodalomkutatás mellett főleg labormunkára lesz szükség a jelentkező Hallgatótól, miközben a MAG -hegesztésen túl a metallográfiai technikákat és kísérlettervező szoftver használatát is elsajátíthatja majd. Nagyszilárdságú lemezek hegesztése területén eddig ~10 db hallgatókkal közös publikáció született tanszékünkön, ez a szakdolgozat is ebbe a kutatási sorba illeszkedik majd.

Sikeres TDK./ Szakdolgozat / Diplomavédés esetén részvételi lehetőséget biztosítunk hegesztési konferencián!

SZABAD

Témavezető: Dr. Katula Levente

a) Anyagtulajdonságok mérése figyelembe véve, hogy a végeselem szoftver mely bemenő adatokat igényli, és mely adatok szükségesek a kiértékeléshez: σ-ε görbék, húzás és nyomás, különböző sebességen.
b) Végeselem modellek készítése figyelembe véve a munkadarab-szerszám kapcsolatot, futtatása, összehasonlítása, validáció, és következtetések levonása.
c) Szerszám és készülékek tervezése.
d) Alakítás közben fellépő hibák feltárása. Utasítási lista összeállítása a szükséges intézkedésekről annak érdekében, hogy tűrésmezőn belüli alkatrészeket gyártsunk.
A legnevesebb autómárkák beszállítójaként ismert németországi székhelyű ACPS cégcsoport legnagyobb gyártóbázisa több mint 1200 embert foglalkoztat kecskeméti üzemében. A vállalatéletében kiemelt szerepet kapott a fejlesztés: az utópiacra gyártott valamennyi szabadalom a hazai 40 fős, fiatalos, innovatív mérnökcsapat fejlesztőmunkájának eredménye. Az együttműködés során te is részese lehetsz a fejlesztőcsapat mindennapjainak.
Külső konzulens: Németh Tamás

SZABAD

Témavezető: Dr. Szlancsik Attila

A diplomamunka célja, hogy a Solid Edge tervező szoftver semleges szál tényezőjét validáljuk az ipari környezetben elkészített hajlított lemezalkatrészeken mért semlegesszál tényezőjével, hogy a szoftver minél pontosabb adatokból dolgozhasson. A hallgató elsődleges feladata, hogy vizsgálati módszert dolgozzon ki a különböző anyagminőségű, különböző vastagságú, különböző hajlítási szöggel rendelkező lemezalkatrészek semleges száltényezőjének egységes vizsgálatára. A hallgató másodlagos feladata, hogy javaslatot tegyen ezen vizsgálati módszer, implementációs csomagként történő piaci értékesítésének formájára.

SZABAD

Témavezető: Dr. Varbai Balázs

A hallgató feladata, hogy ívhegesztett varratok anyagszerkezettani tulajdonságait meghatározza termoelektromos erő mérésével. A termoelektromos erő (termofeszültség) értéke kapcsolatban van az anyagszerkezethez köthető tulajdonságokkal, mint pl. oldott intersztíciós atomok mennyisége, diffúziós tényező, ezért alkalmazható olyan kutatási feladatok megoldására, amely a mikroszerkezet változásával hozható kapcsolatba. A kutatási program elvégzéséhez minden berendezés megtalálható az Anyagtudomány és Technológia Tanszéken. A téma alkalmas szakdolgozat és diplomamunka elkészítésére is.

SZABAD

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

A fémhabok olyan kompozit szerkezetek, amelyek könnyűek, ugyanakkor kiváló energiaelnyelő tulajdonságokkal és jó fajlagos szilárdsággal bírnak. Így egyik felhasználási területe a gépjárműipar, ahol lökhárítóként alkalmazzák (pl. Audi A8, Combino villamos, egyes német gyorsvonatok.) Felmerült az igény nagyobb energiaelnyelő habok gyártására is, amelynek egyik lehetséges módja, hogy a fémben lévő üregeket üreges kerámiagömbökkel hozzuk létre. A kutatás célja olyan alumíniummátrixú fémhabok előállítása különböző átmérőjű és anyagú gömbhéjak segítségével, amelyek az eddig ismert fémhaboknál jobb tömegegységre vonatkoztatott energialenyelő képességgel bírnak. A feladathoz irodalomkutatást is kell végezni additív technológiával gyártott fémhabok területén, illetve a hallgató által előállított fémhabokat jellemeznie kell mikroszerkezeti vizsgálatok (optikai mikroszkóp, SEM) segítségével. Cél, hogy a kapott eredményekből modellt alkotva, vagy új mérési eljárás kifejlesztésével az előállítandó fémhab sűrűsége becsülhető legyen.

FOGLALT

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

A fémhabok olyan szerkezetek, amelyek könnyűek, ugyanakkor kiváló energiaelnyelők és jó fajlagos szilárdsággal bírnak. Így egyik felhasználási területük a gépjárműipar, ahol lökhárítóként alkalmazzák (pl. Audi A8, Combino villamos, egyes német gyorsvonatok) illetve szűrőként vagy akkumulátorokban is használják már nagy fajlagos felületük miatt. A kutatás célja fémhabok infiltrációval történő előállítása során az előállítási paraméterek és mechanikai valamint szerkezeti tulajdonságok közötti kapcsolat keresése.

SZABAD

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

A fémhabok olyan szerkezetek, amelyek könnyűek, ugyanakkor kiváló energiaelnyelők és jó fajlagos szilárdsággal bírnak. Így egyik felhasználási területük a gépjárműipar, ahol lökhárítóként alkalmazzák (pl. Audi A8, Combino villamos, egyes német gyorsvonatok) illetve szűrőként vagy akkumulátorokban is használják már nagy fajlagos felületük miatt, de implantátumokként is alkalmazzák már. A fémhabok összenyomásakor legtöbbször ún. deformációs sávok alakulnak ki. Implantátumoknál a deformációs sávok kialakulása kifejezetten hátrányos. A kutatás célja annak vizsgálata CT felvételek segítségével, hogy mi okozza a deformációs sávok kialakulását.

SZABAD

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

A fémhabok olyan kompozit szerkezetek, amelyek könnyűek, ugyanakkor kiváló energiaelnyelő tulajdonságokkal és jó fajlagos szilárdsággal bírnak. Így egyik felhasználási területe a gépjárműipar, ahol lökhárítóként alkalmazzák (pl. Audi A8, Combino villamos, egyes német gyorsvonatok.) Felmerült az igény nagyobb energiaelnyelő habok gyártására is, amelynek egyik lehetséges módja, hogy a fémben lévő üregeket üreges kerámiagömbökkel hozzuk létre. Az így előállított fémhabok tulajdonságai függnek a mátrix – erősítő anyag határfelületétől. A kutatás célja ennek vizsgálata különböző bevonattal ellátott gömbhéjak segítségével, majd ezen bevont gömbhéjakkal előállított fémhabok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata (keménységmérés, zömítés) segítségével.

FOGLALT

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

Akusztikus emisszióval számos tönkremeneteli folyamat nyomon követhető. Így például akusztikus emisszióval vizsgálható repedések keletkezése, terjedése, sőt, képlékeny alakváltozás és bizonyos fázisátalakulások is kimutathatók. A legújabb kutatások azt célozzák meg, hogy az akusztikus emissziós jelek jellegéből következtethessünk az anyagban terelés hatására lejátszódó különböző tönkremeneteli folyamatokra. A kutatás célja különböző anyagok terhelése során kapott jelek kiértékelése, valamint klaszterezési eljárás(ok) alkalmazása az akusztikus emissziós jeleket leíró paraméterekre. A feladat végrehajtásához programozási tudásra van szükség (Mathematica, Maple, Python vagy bármi más).

SZABAD

Témavezető: Korsós Krisztián

Az additív gyártás egyre hatékonyabban egészíti ki a hagyományos gyártástechnológiákat és ma már sikeresen alkalmazzák számos iparágban, mind az orvostechnológiában, valamint az autó- és légiiparban. Az additív gyártás paramétereinek változtatásával kialakítható szerkezetek és ezek optimalizációja azonban új kihívások elő állítja napjaink feltörekvő mérnök kutatóit.

A dolgozat célja az additív gyártás egyik mára már ismert módszerének, a Wire Arc Additive Manufacturing (WAAM) technológia paramétereinek hatásának vizsgálata a plazmanitridálással létrehozott felületi rétegre.

A hallgató kutatása során megismerkedhet a felületkezelés és az additív gyártás alapjaival, mélyebb ismeretekre tehet szert a plazmanitridálás és WAAM technológiák kapcsán. Alkalma nyílik önálló munkavégzésre és hasznos ipari kapcsolatok időelőtti kiépítésére.

SZABAD

Témavezető: Dr. Berecz Tibor

Duplex korrózióálló acélokban a nagy ötvözőtartalom miatt kisebb hőmérsékleteken (450-550 °C) a ferrit egy krómban gazdagabb és szegényebb fázisra bomlik. Azért van jelentősége ezen átalakulás vizsgálatának, mert az károsan befolyásolja a korrózióálló acélok mechanikai és korróziós tulajdonságait. A feladat ezen átalakulás ill. annak hatásainak vizsgálata különféle vizsgálati eljárásokkal (keménységmérés, mágneses vizsgálatok, SEM, EDXS).

SZABAD

Témavezető: Dr. Katula Levente

A nagyszilárdságú acélok alkalmazásával a szerkezeti méretek jelentősen csökkenthetők. Ugyanakkor sok esetben a szilárdságilag indokoltnál nagyobb tömegű, vagy bonyolultabb kialakítást kell alkalmazni, mert a fellépő fárasztó igénybevételeknek a szerkezeti részlet nem felel meg. Fáradási szempontból kiemelten veszélyeztetettek a varratkapcsolatok. Ennek okai a varratok geometriai kialakításából adódó feszültséggyűjtő jelleg, illetve a gyártásukhoz szükséges hőfolyamat által okozott sajátfeszültségek.
A dolgozat célja a fáradási szempontból lényeges varratalak és sajátfeszültségi állapot utólagos módosításának hatására kialakuló változások megértése és leírása. Végeselemes modell építése, mellyel az utólagos mechanikai hatásokkal történő fáradásiszilárdság-növelés számítható.

SZABAD

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél

a) Csoportosítani a hegesztési fajtákat, amelyeket az ACPS használ a termékeinél.
b) A technológiai paraméterek összegzése.
c) Hegesztett kötés(ek) felépítése tervező szoftverrel.
d) Végeselem modellek készítése, deformációs eredmények összehasonlítása, és
következtetések levonása.
e) Eredmények felhasználása készüléktervezéshez.
f) Készüléktervezési irányelvek összeállítása.
A legnevesebb autómárkák beszállítójaként ismert németországi székhelyű ACPS cégcsoport legnagyobb gyártóbázisa több mint 1200 embert foglalkoztat kecskeméti üzemében. A vállalatéletében kiemelt szerepet kapott a fejlesztés: az utópiacra gyártott valamennyi szabadalom a hazai 40 fős, fiatalos, innovatív mérnökcsapat fejlesztőmunkájának eredménye. Az együttműködés során te is részese lehetsz a fejlesztőcsapat mindennapjainak.
Külső konzulens: Németh Tamás

SZABAD

Témavezető: Prof. Mészáros István

A munka során az ötvözetek egy jellegzetes fázisátalakulásával az ún. spinodális bomlási folyamattal és ennek hatásaival foglalkozunk. Ez a fémtani folyamat számos nagy króm tartalmú ötvözeteben végbemegy hőbevitel hatásásra. Ez gyakori a 13%-nál nagyobb króm tartalmú ferrites, duplex, illetve lean-duplex korrózióálló acélok és bizonyos hőálló acél típusok esetén. A folyamat hozzávetőleg a 250-500 ℃ hőmérséklet tartományban történik, aminek során a δ-ferrit vasban gazdag ⍺ és krómban gazdag ⍺1 fázissá alakul. A bomlási folyamat a leggyorsabb közel 475 ℃ hőmérsékleten, ami megfelel az izotermikus átalakulási diagram (TTT) orrpontjának. Az említett fázisátalakulás drámai mértékben változtatja meg az acél tulajdonságait. Az acél rideggé válik és korrózióállósága romlik. E leromlási folyamat az ipari gyakorlatban „475 ℃ -os elridegedés” néven ismert.

SZABAD

Témavezető: Prof. Mészáros István

A Trasformation Induced Plasticity (TRIP) acélok ferrit, bénit és ausztenit szövetelemeket tartalmaznak. Az acél hidegalakítása során az ausztenit jelentős hányada martenzitté alakul át. Ez az ún. alakítás indukálta keményedés elsősorban a járműalkatrészek esetében előnyös. Az acéloknak ezt a viszonylag újszerű szövetszerkezetét különleges termomechanikus eljárással lehet biztosítani. A munka célja a TRIP acél képlékeny hidegalakítása során végbemenő fázisátalakulási folyamat vizsgálata, aminek során mechanikai, mágneses és szövetszerkezeti vizsgálatokat végzünk.

SZABAD

Témavezető: Prof. Mészáros István

Napjainkban egyes ötvözetek esetén alkalmazzák a spinodális bomláson alapuló sziládságnövelő hőkezelést. Ilyen -egyebek mellett- a CuNiSn ötvözet is, amit gyakran nevezünk ún. spinodális bronznak. A Cu(5-15%)Ni(5-8%)Sn összetételű ötvözet esetén az alkalmazott hőkezelés három lépéses; homogenizálás, edzés, spinodális öregítés. Az utolsó lépés során az instabilis szilárd oldatban végbemegy a spinodális bomlás, ami szokatlanul finom heterogén szerkezetet eredményez. Ez a képlékeny alakváltozáshoz szükséges diszlokáció mozgást nehezíti s így a szilárdság növekedését eredményezi.

SZABAD

Témavezető: Prof. Szabó Péter János

Az edzés során a martenzites átalakulást okozó lehűlési sebesség a hővezetés véges értéke miatt a felülettől a próbatest közepe felé változik. A feladat annak meghatározása, hogy léces martenzites szerkezet kialakulása esetén a keletkezett lécek vastagsága hogyan változik a próbatest felületétől a középvonaláig haladva. Bonyolítja a helyzetet, hogy a gyakorlatban vizsgált csiszolatokon látható léchatárok nem feltétlenül a csiszolat síkjára merőleges lécektől származnak.

SZABAD

Témavezető: Prof. Szabó Péter János

A léces martenzit kis mértékben képlékenyen alakítható hidegen, azaz pl. hidegen hengerelhető. A vizsgálat célja az alakítottság nyomon követése a felszíntől való távolság függvényében. A martenzites szerkezet önmagában az edzés miatt inhomogén a mélység függvényében, és ez hatással lehet az alakíthatóságra a felülettől a próbatest belseje felé haladva. Az alakítottságot a visszaszórtelektron-diffralciós (EBSD) mérés eredményeként szerkeszthető képminőség térképekből származtatjuk.

SZABAD

Témavezető: Prof. Szabó Péter János

A ciklikus termomechanikus alakítás (pontosabban mechanikus-termikus alakítás) során a mintát képlékeny hidegalakításnak, majd hőkezelésnek tesszük ki, és ezeket ismételjük ciklikusan. Az alakítás és a hőkezelés paramétereinek változtatásával a kezelt minták tulajdonságai tág határok között változhatnak. A munka során réz lemezeket hengerelünk hidegen, majd hőkezelünk, és ezt ismételjük ciklikusan. A kialakult textúrát visszaszórtelektron-diffrakcióval (EBSD) vizsgáljuk.

SZABAD

Témavezető: Dr. Szlancsik Attila

Napjainkban a vékony rétegek (vastagság irányban pár szemcsét tartalmazó rétegek) nagyon elterjedtek, különösen a szenzortechnikában. Ezek a rétegek tipikusan a nyáklapokon helyezkednek el, és ahogy a nyák deformálódik úgy ezek a rétegek is képlékeny alakítást szenvednek. Ez az alakváltozás befolyásolja a vezetőképességüket, mely a szenzor hibáját eredményezi. Ezen diplomamunka keretében alumínium hőkezelésével durvaszemcsés szerkezetet érünk el, mely felnagyítja ezen vékony rétegek problémáit. Ezen darabokon végzünk szakító vizsgálatokat és vizsgáljuk a kapott erő-elmozdulás görbéket, miközben regisztráljuk a megjelenő alakváltozást (amennyiben lehetséges akár egyes szemcsékre lebontva). Az így kapott eredményeket összevetjük az irodalomban fellelhető egykristályra és polikristályra vonatkozó feszültség-alakváltozás görbékkel. A vizsgált darabokon meghatározzuk a szemcseorientációkat, majd ezen eredményeket felhasználva egy új anyagmodellt dolgozunk ki, melyet végeselemes szimulációba lehet beépíteni. Ez a lépés nemcsak irodalomkutatást igényel, hanem a képlékeny alakváltozás mélyebb megértését is.

SZABAD

Témavezető: Dr. Szlancsik Attila

Szabadalakító kovácsoló céggel közös kutatást folytat a Tanszékünk, amely a gyűrűkovácsolás szimulációjával foglalkozik. Az eljárás különlegessége, hogy nem hagyományos vízszintes gyűrűkovácsolással történik a gyártás, hanem függőleges elrendezésben történik az alakítás. Ezen diplomamunka során a cégnél kell termografikus méréseket végezni, valamint a mérőrendszer vizsgálata alapján erősmérést végezni a hidraulikus rendszer monitorozásával. A kapott értékeket a szimuláció validálásához használjuk fel, amely során modellezzük a teljes alakítási folyamatot a kemencétől egészen a gyűrűkovácsolás végéig. A diplomamunka végére pedig az ilyen módon validált szimulációk eredményeit hasonlítjuk össze egy valós alakítással.

FOGLALT